Firkálmányok memi18 és RosalieCullen tollából

Sziasztok Drágáim Alicy tizedes a a borús Szlovákiából jelentkezik :)



Szavaztatok a firkálmányok jövőjéről, és a többség döntött. RosalieCullen-nel kezdem és az ő fantasztikus alkotmányával. Elfojtott iklet hiánya volt :D Most betekinthettek Rose fejébe és az ő folytatását. Mondjuk úgy ő így képzelte el a 2. fejit :)



Jasper szemszög:

Rose titkol valamit, ehhez nincs kétség. Nagyon boldog, és izgatott. Ezek az érzések tőle idegenek. Vajon mi van olyan jó Denaliba, hogy ennyire fel van spanolva? Majd nemsokára meglátjuk, az biztos. Edward olyan mint egy élőholt, mióta Ő meghalt. Tudom, hogy az én hibám is, de Edwardnak, mért kellett elráncigálni minket? Akkor megvédhettük volna. Alice hozzám bújt, kivételesen, most nem Edward mellé ült előre. Hirtelen Edward megszólalt:
-Szerintetek, mi lelte Rosaliet? Nagyon titkol valamit. A gondolataiba is már próbál feltűnően egyszerű dolgokra gondolni.
-Az érzelmei is furcsák.. Vidám és izgatott, ami tudjuk ez nem vall rá. -sóhajtottam én is.
-Nekem is furcsa ez a lány. -motyogta Alice is.

Rosalie szemszög:

Próbálok, semleges dolgokra gondolni, de már mindenki gyanakszik. Megígértem Neki, és a szavam be is tartom. Nem fogom hagyni, hogy kiolvassa a fejemből. Már csak 2 óra és ott vagyunk, aztán majd leesik az álluk. Most direkt úgy gondolkozom, hogy véletlenül se tudja kibogózni az a gondolat turkász, csak még jobban összezavarodjon. Kíváncsi leszek az arcára, mikor meglátja. És neki is az arcára kíváncsi leszek. Eddig nem is tudtam, hogy ilyen remekül tudom elrejteni a gondolataimat.

Bella szemszög:

Már csak órák kérdése, és itt lesznek. Atya ég.. Remélem Rose nem mondta el a többieknek, és azt pláne remélem, hogy nem hoz drága ajándékot. És mi van, ha már megvette mikor írtam azt az SMS-t? Na hát akkor biztos vagyok benne, hogy elhozza. Olyan rég láttam már Alicet, Esmet és a többieket. Tudom, hogy Edward már nem szeret, de azért majd örülni fogok, hogy láthatom.

2 óra múlva:

Bármelyik pillanatban itt lehet a Cullen család, én meg már megint a padláson nézegetem a cuccokat. Lehetséges, hogy le kéne vinni őket a szobámba. Hirtelen ötlettől vezérelve, felkapcsoltam azt a láncot, amit Rose adott. Nagyon jól állt. Csöngettek. Uramisten, megjöttek a Cullenek! -jött hirtelen a felismerés. Te szent ég.. Most, meg mit csináljak? Komolyan mondom, magamtól várok választ?? Ha így folytatom, építek egy diliházat vámpíroknak és az lesz az első, hogy bezáratom magamat. Megint csöngettek. Tehát a többiek azt várják, hogy én nyissam ki. Remek.. Leszáguldottam, a lépcsőn, mély levegőt vettem, és kinyitottam az ajtót. Mindenki nagy szemekkel nézett rám, kivéve Rose, ő 10000 wattos fogsorával mosolygott. Odarohantam, hozzá és a megöleltem, de annyira, hogy ha ember lett volna, biztos vagyok benne, hogy megfullad.
-Jó ismét látni, Bella. -mosolygott tovább
-Téged is Rose.. Hány éve is jártál erre? -tudakoltam
-Már nem tudom, de nem a közel múltban. -vigyorgott olyan Emettes vigyorral
-Nos hát üdvözöllek Denaliban. -fordultam a többiekhez, és Roset magammal húzva betáncoltam a nappaliba.
-Tőletek meg nem volt szép, hogy nekem kellett ajtót nyitnom. -nevettem, rá családomra.
-Muszály volt. Egész nap a padláson vagy, és nézegeted azokat a dobozokat. Ha annyira tetszenek, vidd le őket a szobádba. -somolygott Irina.
Kinyújtottam a nyelvem, és lenyomtam Roset a kanapéra. A többiek még mindig kint szobroztak.
-Tudjátok, ha kinyitom az ajtót, és bejövök, az azt jelenti, hogy ti is bevonszolhatjátok a seggeteket. -néztem rájuk, mire észbe kaptak.

-Helyezzétek magatokat kényelembe. -mosolygott szerlíden Carmen
Mindenki leült, én Alice és Rose között foglaltam helyet. Alicet is csontropogtató ölelésben részesítettem, és csak ennyit mondtam:
-Hiányoztál.
-Te is nekem. -mondta komolyan, de mégis látszott rajta, hogy boldog.



Na most te jösz Boszim. A beleegyező nyilatkozatott elraktam nagyon biztos helyre :D Most megosztom veled az apróbetűst rész '' A szerző e parpír aláírásával beleegyezik, hogy minden állatala írt betűt,szót,bejegyzést a honlap tulajdonosa Alicy bármikor felteheti az Alaszka, egy új kezdet blogra,,
Remélem még azért szeretsz...Na memi firkálmánya a meghívó után kezdődik. Volt eleje is de elveszett :( Mindegy a lényeg megvan. Komikat drága olvasóim vagy meghosszabítom a szabadságom!

Teljesen sokkolt a hír. Alice rögtön rohant pakolászni azonnal indulni akart. De én csak meredten bámultam magam elé.Nem mi nem mehetünk oda estem teljesen kéttségbe majd nevelő apám kezéből kitépve a levelet többször is átolvastam csak azért hogy biztos legyen abban amit hallottam, de semmi kéttség jól hallottam...Férjem hamar észrevette rajtam a változást hiszen máskor egy esküvő teljesen feldobna de nem Denaliban.
- Kicsim mi a baj? - kérdezte gyengéden végigsimitva karomon.
- Nem mehetünk oda. - suttogtam elhaló hangon és csodáltam hogy egyáltalán hallották.
- Miért? - kérdezték szinte egyszerre.
- Azt nem mondhatom el de ha oda megyünk annak nem lesz jó vége... - hisz Bella is ott van mit szólnának ha megtudnák, hogy él és én ezt egész végig tudtam?
- HOGY MI?? - termett rögtön elöttem Edward. - Hogy érted hogy él?? - Vámpír. És Deneliban van Elezárékkal - ekkor már olyan dühös volt hogy ha Emmett és Jasper nem fogják le valószínüleg már nem élnék.
- Elmagyarázná végre valaki h mi folyik itt?? - kérdezte szinte hisztérikusn Alice persze hiszen ők nem értettek ebből semmit.
- Belláról beszéltem. Vámpír és a Denali klánnal él.
- Ezt eddig nem mondtad el? - suttogta kétségbeesve egyetlen húgom.
- Mert megígértem neki hogy nem mondom el nem akarta h tudjatok róla. Én sajnálom...
- A sajnálatoddal nem megyünk semmire - ezután e többiekhez fordúlt és kiadta a parancsokat.
- Jasper nyugtasd le Edwardot. A többiek irány pakolni én addig elintézem az utazást. Még ma Denaliba kell érnünk...